Egy pár szabály a sok közül
Számla adási kötelezettség
Az általános forgalmi adó alanya az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles számla kibocsátásáról gondoskodni a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője részére.
A számla kiállításáról a teljesítésig, de legfeljebb a teljesítésétől – előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig, vagy az ezen időpontoktól – számított ésszerű időn belül kell gondoskodni.
Ésszerű idő:
- a készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való megtérítés, előlegfizetés esetén az ellenérték átvétele,
- egyéb fizetési mód esetében, ha a számla áfát is tartalmaz, 15 napon belül (legkésőbb a teljesítést követő 15. napon), ha a számla áfát nem tartalmaz, amint a szükséges információk
rendelkezésre állnak.
A külföldi pénznemben kiállított számlán az áthárított adó összegét – az áfatörvény 80. §-a szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban is fel kell tüntetni. Az alkalmazandó árfolyam lehet, bármely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által jegyzett deviza eladási ár; vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzé tett árfolyama. Az MNB árfolyam akkor alkalmazható, ha az adóalany e döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.
Egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki
- ha adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, vagy nem adóalany személy által fizetett előlegről történik és az adatok egyébként forintban kifejezettek
- ha termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást igénybe vevő, legkésőbb a teljesítésig készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megfizette az ellenértékét (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek),
- az áfatörvény előírásai szerint nem belföldön teljesülő termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról ha, az ügyletet teljesítő adóalanynak gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön).
Nyugta
Az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), és az ügylet ellenértékét – a teljesítéssel egyidejűleg – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, a számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, feltéve, hogy az ellenérték összege (áfával együtt) nem éri el a 900 ezer forintot. Ilyen esetben az adóalanynak számla helyett, nyugta kibocsátása kötelező.
„Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az
alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
- a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,
- a gyógyszertárak,
- a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti
kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó
szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és
77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve
* a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
* a csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
* az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
* a termel i borkimérés,
* az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda, utazási szolgáltatásai tekintetében”
A számla, nyugta kibocsátásának részletes alapvető szabályi megtalálhatóak a www.apeh.hu/adózási információk/információs füzetek 2010/18. számú füzetben.


